BLOG BEJEGYZÉS

digitalis-akadalymentesites
Dátum: Közzétette: Ádám Kategória: Jogi megfelelés, Technikai megfelelés

Kötelező felkészülés az Európai Akadálymentességi Irányelvre (EAA)

Az Európai Unió 2025. június 28-tól kötelezővé teszi a digitális szolgáltatások és termékek hozzáférhetőségét a fogyatékossággal élők számára is. Az Európai Akadálymentességi Irányelv (European Accessibility Act – EAA), a WCAG 2.1 AA szabvány technikai alapjaira építve, új kihívások elé állítja a digitális térben működő vállalkozásokat – különösen azokat, amelyek weboldalakat, webshopokat, digitális ügyintézést vagy szolgáltatásokat kínálnak.

Ez azonban nem csupán jogszabályi megfelelés kérdése. Aki most időben lép, nemcsak a bírságokat kerülheti el – versenyelőnyt is szerezhet egy sokáig elhanyagolt, de egyre fontosabb területen, amely ráadásul keresőoptimalizálási és AI-keresési szempontból is stratégiai értékű lehet.

Kikre vonatkozik a szabályozás?

Az irányelv azoknak a vállalkozásoknak ír elő kötelező megfelelést, akik:

  • weboldalukon keresztül termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak (pl. webshop),
  • digitális ügyintézést, online szolgáltatást biztosítanak,
  • legalább 10 főt foglalkoztatnak vagy éves árbevételük meghaladja a 2 millió eurót.

Fontos: mikrovállalkozások (10 fő alatt és 2 millió euró alatt) bizonyos esetekben mentesülhetnek a kötelezettségek alól. Magyarország -tudomásunk és jelen állás szerint – teljes egészében átvette az uniós irányelvet, nem vezettek be eltérő nemzeti szabályokat, így a mentesség a mikrovállalkozásokra érvényes, a többi vállalkozásnak viszont meg kell felelnie az előírásoknak.

Mire kell figyelni? A főbb követelmények

A WCAG 2.1 AA szabványnak való megfelelés technikai és tartalmi szempontból egyaránt elvárásokat támaszt. A legfontosabb elemek:

1. Olvashatóság és kontraszt

  • A szövegek legyenek könnyen olvashatók: megfelelő betűméret, betűtípus, sorköz.
  • A színek között legyen megfelelő kontraszt (pl. fekete szöveg világos háttéren).

2. Billentyűzetes navigáció

  • A weboldal teljes egészében kezelhető legyen egér nélkül is.
  • A menük, gombok, űrlapmezők tabulátorral is elérhetők legyenek.

3. Képernyőolvasó támogatás

  • Minden fontos vizuális elemhez (képek, ikonok stb.) szükséges alternatív szöveg (alt attribútum).
  • A HTML struktúra legyen logikus, például a címsorok (h1, h2, h3…) hierarchikus és konzisztens használata elengedhetetlen.

Nem zárójeles megjegyzés szakmabelieknek: ezek a technikai elemek nemcsak az akadálymentesítéshez, hanem a keresőoptimalizáláshoz és a mesterséges intelligencia által történő tartalom értelmezéshez is kritikusak. A keresőrobotok – beleértve az AI-alapú keresőket is – strukturált, értelmezhető tartalmat keresnek, és hasonló módon „olvassák” az oldalt, mint egy képernyőolvasó program.

4. Videós és interaktív tartalmak

  • Videókhoz automatikusan generált vagy kézzel készített felirat szükséges.
  • Interaktív elemeknél legyen egyértelmű, mi a felhasználó feladata (pl. egyértelmű címkék az űrlapmezőkön).

5. Reszponzív megjelenés

  • Az oldal minden eszközön jól kezelhető és olvasható legyen, a mobilos felhasználókra is figyelemmel.

Mikorra kell felkészülni?

A Magyar Akadálymentességi Törvény rendelkezései azokra a termékekre és szolgáltatásokra vonatkoznak, amelyeket 2025. június 28. után helyeznek forgalomba. A meglévő szolgáltatási szerződésekre a követelmények legkésőbb 2030. június 28-ig vonatkoznak.

A szabályozás 2025. június 28-án lép hatályba. Fenti határidőkig minden érintett vállalkozásnak:

  • akadálymentesítenie kell weboldalát, és
  • akadálymentesítési nyilatkozatot kell közzétennie a honlapján.

Mi az az akadálymentesítési nyilatkozat?

Ez egy hivatalos dokumentum, amely:

  • tájékoztatja a látogatókat, hogy az oldal megfelel az akadálymentességi előírásoknak,
  • leírja, milyen intézkedéseket tett a vállalkozás ennek érdekében,
  • lehetőséget ad visszajelzésre a felhasználóknak.

A nyilatkozatot a weboldalon kell elhelyezni, egyértelműen és könnyen elérhető módon.

Ki készítheti el a megfeleléshez szükséges vizsgálatot és dokumentációt?

Jelenleg tudomásunk szerint nincs kifejezetten olyan uniós vagy magyar előírás, amely kizárólag programozókhoz vagy minősített szakemberekhez kötné a megfelelés vizsgálatát vagy a nyilatkozat elkészítését. Azonban:

  • a felelősség a weboldal tulajdonosát terheli, nem a fejlesztőt;
  • a fejlesztők támogatása, szaktudása szükséges lehet, hiszen a technikai megvalósítást ők látják át;


Érdemes lehet külső auditot vagy szakértői tanácsadást (pl. UI/UX designer) igénybe venni – akár automatikus tesztekkel (pl. WAVE, Chrome Lighthouse) kombinálva –, hogy a megfelelés dokumentálható és átlátható legyen.

Az akadálymentesítési auditot olyan szakemberekkel érdemes elvégeztetni, akik rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a WCAG 2.1 szabvány és az EN 301 549 előírásai terén. Ezek lehetnek UX/UI szakértők, webfejlesztők, vagy speciális akadálymentesítési tanácsadók, akik tapasztalattal rendelkeznek a digitális hozzáférhetőség területén. A nyilatkozat elkészítése során fontos, hogy az audit eredményei alapján pontosan dokumentálják a weboldal megfelelőségét és az esetleges hiányosságokat.


Milyen eszközökkel ellenőrizhetjük az oldalunkat?

Ingyenes ellenőrzésre több eszköz is rendelkezésre áll, például:

Fontos, hogy ezek az eszközök gyors átvilágítást adnak, de a teljes megfeleléshez jellemzően manuális ellenőrzésre és UX-szintű értelmezésre is szükség van.

Milyen szankciókra lehet számítani?

A szabályozás be nem tartása jogi következményeket vonhat maga után. Az ellenőrzésre Magyarországon várhatóan Alapvető Jogok Bizottságának Hivatala, azon belül a Fogyatékosságügyi Főigazgatóság és más kijelölt szervek kapnak hatáskört. A bírságok pontos mértéke még nem ismert, de az EAA keretrendelete lehetővé teszi pénzbírság, eltiltás vagy kötelezettségkiszabás alkalmazását.

Ami várhatóan: Amennyiben egy vállalkozás nem tesz eleget a jogszabályi előírásoknak, az ellenőrző hatóság felszólíthatja a hiányosságok orvoslására, és konzultációt kezdeményezhet a határidő meghatározására. Ha a vállalkozás nem működik együtt vagy nem teljesíti a kitűzött határidőt, az illetékes hatóság akár az éves nettó árbevétel 5%-áig terjedő közigazgatási bírságot is kiszabhat.

Kell-e erről jogi dokumentumban is nyilatkozni?

Jelenleg tudomásunk szerint nem kötelező az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) vagy adatvédelmi tájékoztató kiegészítése ezzel a témával, de ajánlott lehet röviden utalni arra, hogy a weboldal törekszik a digitális hozzáférhetőség biztosítására. Ez nemcsak transzparens kommunikáció, hanem bizalomerősítő gesztus is lehet az ügyfelek irányába.

Összefoglalva

A digitális akadálymentesség nem csak szabályozási kötelezettség – valódi lehetőség a tudatos, jövőálló digitális jelenlét kialakítására. Aki most lép, előnybe kerül nemcsak a hatóságokkal, de a keresők algoritmusaival és a felhasználóival szemben is.

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ez a jövőben egy folyamatos karbantartást igényel: Az akadálymentesség nem egyszeri feladat; a weboldal frissítései során is biztosítani kell a megfelelést.

Cikkünkben használt források:

    Ez a weboldal sütiket használ a böngészési élmény javítása és a webhely megfelelő működésének biztosítása érdekében. A webhely használatának folytatásával elismeri és elfogadja a sütik használatát.

    Összes elfogadása Csak a szükségesek elfogadása